KözTér

A KözBeszéd legújabb adásában Navracsics Tibor korábbi miniszterelnök-helyettes BRUTÁLIS keménységgel kiosztja a jelenlegi magyar politikai elitet.
Szerinte a 2026-os választások után kialakult, teljesen új és feszült politikai realitást. A szakpolitikus kendőzetlen őszinteséggel beszél Magyar Péter és a kétharmados Tisza-kormány eddigi működéséről, amelyet a parlamenti fenyegetések és a radikális tisztogatási kísérletek miatt a '45 utáni kommunista tempóhoz és a népbíróságok világához hasonlít.
Szóba kerül a Sulyok Tamás államfő elleni hajtóvadászat, a brüsszeli háttéralkuk és a visszatartott uniós milliárdok sorsa, valamint a Fidesz előtt álló kőkemény megújulási kényszer is. Az interjú legmeghökkentőbb pontjaként Navracsics kijelenti: a bevezetett „Lex Orbán” korlátozások ellenére Orbán Viktor 2030-ban újra el fog indulni, és meg is fogja nyerni a választást.
Nézd meg a teljes adást, mert ebből a kulisszák mögötti kibeszélőből pontosan megérted, milyen brutális politikai csaták várnak ránk a következő években!

A KözBeszéd mostani adásában Demeter Szilárd, korábbi kulturális intézményvezető és miniszterelnöki biztos, nyíltan beszél a NER-en belüli kultúrharc törésvonalairól, így az L. Simon Lászlóval való Facebook-csörtéjéről és a múzeumok háttérben zajló strukturális válságáról.
A beszélgetés egyik legmeghökkentőbb pontja, amikor a vendég cáfolja a könnyűzenei program elégetett milliárdjairól szóló híreket, és elmeséli, hogyan idézték be a Karmelita kolostorba egy ellene irányuló, abszurd belső kör-SMS miatt. Demeter kendőzetlen őszinteséggel ismeri el a jobboldali kultúrpolitika hibáit, kijelentve, hogy a választási eredmények alapján az emberek rá is nemet mondtak, a kultúrát pedig hibásan, csupán fenntarthatatlan „betonba öntött” intézményként kezelték.
Az interjú azért rendkívül izgalmas, mert a napi mocsárpolitizáláson túlmutatva olyan globális veszélyekre figyelmeztet, mint a mesterséges intelligencia figyelemrablása, az algoritmusok uralma, és egy közelgő, rendkívül nehéz tízéves gazdasági-klímavédelmi polikrízis.
A sötét jövőkép és a magyarokra jellemző „végig nem gondolt gondolatok” kritikája ellenére a beszélgetés történelmi távlatú optimizmussal zárul, mely szerint a Kárpát-medencében minden megszálló birodalmat túlélő magyar nyelv és nemzeti kultúra száz év múlva is létezni fog.

A KözBeszéd legújabb adásában Kálomista Gábor Balázs Béla-díjas filmproducer, a Thália Színház ügyvezető igazgatója beszél az elmúlt húsz év magyar filmgyártásáról, az Elkúrtuk utóéletéről, Andy Vajnához fűződő viszonyáról, a filmszakma belső konfliktusairól és arról, miért nem vitte be soha a politikát a színházi és filmes alkotómunkába. Mesél az Elkúrtuk című film születésének hátteréről,
Mint mondja: az őszödi beszéd utáni eseményekről azért kellett filmet készíteni, mert sok minden nem volt kibeszélve. A beszélgetésben többször előkerül a magyar film egyik alapvitája: szerzői film vagy közönségfilm. Kálomista felidézi, amikor Andy Vajna hazatért, rendet tenni a magyar filmszakmában.
A kampányígéretek kapcsán Kálomista 2006-tal is párhuzamot von. Szerinte akkor „hamis ígéretekkel, hamis adatokkal, hamis számokkal” lehetett választást nyerni, és úgy fogalmaz: „Az is egy csalás, ha én ígérek valamit, és pontosan a tudatában vagyok annak, hogy ezt úgysem tudom megcsinálni, de behúzom a választást.” Magyar Péterrel kapcsolatban azt mondja, majd az élet mutatja meg, mi teljesíthető az ígéretekből, de szerinte Magyar elvesztette az elmúlt 16 évre történő visszamutogatás lehetőségét. Ugyanis a kampányában mindvégig azt állította, tisztában van az  ország gazdasági helyzetével.

A Közbeszéd új adásában Pokol Béla volt alkotmánybíróval és jogásszal beszélgetett Kurucz Dániel. Magyar Péter és a Tisza Párt rendkívül gyors felemelkedéséről, valamint az előttük álló kormányzati kihívásokról is szó esett.
Vajon hol lesz Magyar Péter egy év múlva? Pokol Béla szerint a követőtábora egyharmadára fog csökkenni. Reális vajon a 26%?
A Tisza Párt a hagyományos médiát megkerülve, a közösségi média és az okostelefonok adta lehetőségeket kihasználva vált hetek alatt tömegpárttá. Ez az új típusú politizálás a permanens kampány időszakát hozta el, ahol a politikai küzdelem és az online mozgósítás a választások után sem áll le. Mi következik ezután? Hogy fog kinézni az "algoritmusok harca"? Illetve ki lesz Magyar Péter és a Tisza Párt legnagyobb ellenfele?
Hibrid média, digitális eufória, a média megváltozott helyzete, Sulyok Tamás, alkotmányozás, hogyan tovább?! Ezekre a kérdésekre kapunk választ Pokol Bélától. Tartsatok velünk! Iratkozzatok fel. Köszönjük!

Cser-Palkovics András, Székesfehérvár polgármestere kíméletlenül őszinte a választási vereségről, a NER korrupciós bélyegéről és a Magyar Péter-jelenségről.

#pócsjános #fidesz #köztér #közbeszéd
„Most ilyen árulók, meg Júdások idejét éljük. Valaki úgy tudja megőrizni, vagy legalábbis úgy gondolja a pozícióját, vagy úgy tud előbbre lépni, hogy minél nagyobbat köp a Fidesz asztalára.”
A KözBeszéd legújabb adásában Pócs János, a Fidesz országgyűlési képviselője beszél a választási vereség utáni jobboldali helyzetről, a Fideszen belüli lojalitásról, Magyar Péter politikájáról és arról, milyen mentalitással készülnek új szerepükre. Pócs az interjúban élesen fogalmaz azokkal szemben, akik a vereség után nyilvánosan fordulnak szembe a Fidesszel.

Amikről szó lesz benne:
• #rihanna botránya és 2,5 millió eurós gázsik – Gerendai Károly fesztiváltitkai
• #magyarpéter CIA-vádak és a Sziget jövője – exkluzív vallomások
• „Se #facebook se ritmusérzékem" – a boomer létről és a sikerről 
Részletesebben: A KözBeszéd legújabb adásában Gerendai Károly, a Sziget Fesztivál alapítója és kulturális menedzser beszél arról, hogyan lehet újraértelmezni egy olyan fesztivált, amely generációk számára jelentett szabadságélményt, miközben mára teljesen más elvárásokkal érkezik a közönség.
Gerendai szerint a Szigetnek mindig az volt a lényege, hogy ne pusztán koncertek egymásutánja legyen, hanem egy olyan közeg, ahol az emberek jól érzik magukat, biztonságban vannak, és megélhetik azt a bizonyos „szigetélményt”. Az idei fejlesztések között külön hangsúlyt kapnak a pihenésre, feltöltődésre alkalmas helyszínek, mert a közönség visszajelzései szerint a fesztivál sokaknak túl pörgőssé vált, és egyre nagyobb igény van arra, hogy legyen hová elvonulni.

A KözBeszéd legújabb adásában Schönberger Ádám kulturális menedzser, a Bánkitó Fesztivál, az Auróra alapítója szerint a „rendszerváltás” és az „elitcsere” inkább a kampány nyelvéhez tartoznak: „lehet rendszerváltásnak nevezni” a jelenlegi helyzetet, hiszen a NER maga is rendszerként határozta meg önmagát, és egyfajta rendszerváltásként tekintett a saját indulására. A kétharmados felhatalmazás kapcsán Schönberger egy fontos határt húz: szerinte ez nem jelent korlátlan hatalmat. Arra a felvetésre, hogy a szavazók vajon elvárják-e a teljes elitcserét követően a lojalitásra épülő kinevezéseket, egyértelműen reagál: „szerintem nem egyébként”, és hangsúlyozza, hogy „ez egy társadalmi felhatalmazás”, amely kizárólag ahhoz kötődik, „amilyen ígéretet transzparens módon megfogalmazott az adott párt”.
Schönberger szerint a bizalomvesztés kérdésének meg kell oldódnia. „A bizalomvesztés minden szempontból fontos, és számomra ez az elsődleges”. Bizalomvesztés az állami szerepvállalók, tehát a politikusok, a közjogi méltóságok, az intézmények vezetői felé. A bizalom a polgárokban egymás felé, egymás iránt”.

Le lehet-e váltani a meglévő állami intézményvezetőket jogállami, tiszta módszerekkel, vagy az új hatalomnak is kénytelen lesz „hajlítania” a jogot? Hol van a határ a demokratikus intézményrendszer legitim helyreállítása és a bukott elit elleni politikai boszorkányüldözés között? Vissza lehet egyáltalán állítani az emberek intézményekbe vetett hitét pusztán azzal, hogy lecseréljük a fejléceket és kirúgjuk a vezetőket?
Magyarország a Tisza Párt kétharmados győzelmével egy olyan alkotmányos fordulóponthoz érkezett, ahol a puszta kormányváltás és a gyökeres rendszerváltás határai elmosódnak. Egy ekkora felhatalmazás birtokában a legnagyobb kísértést az önkorlátozás hiánya jelenti: a hatalom természete szerint addig terjeszkedik, amíg gátakba nem ütközik, ezért az új kurzus legitimitása azon múlik, képes-e ellenállni a politikai revans vágyának.
Bár a választói bázis gyors elszámoltatást és radikális átalakítást vár, a jogállami helyreállítás és a „fülkeforradalmi” rombolás között vékony a mezsgye. Az intézményi bizalom nem állítható helyre pusztán személycserékkel a Kúria, az Alkotmánybíróság vagy a Médiatanács élén; a valódi sikerhez olyan strukturális reformok kellenek, amelyek garantálják, hogy a fékek és ellensúlyok rendszere többé ne legyen kiszolgáltatva az aktuális politikai akaratnak.
Vendégünk: Majtényi László – alkotmányjogász, egyetemi tanár, az MTA doktora
Műsorvezető: Kurucz Dániel

Valóban új korszak kezdődik, vagy csak átrendeződik a hatalom? Orbán Viktor le fogja győzni Magyar Pétert? A KözBeszéd legújabb adásában V. Németh Zsolt országgyűlési képviselővel beszélgetünk a választások utáni politikai helyzetről, felelősségről és a következő időszak legfontosabb kérdéseiről. Mi változik most valójában? Kik tartoznak elszámolással? És mit jelent mindez a választók számára?