KözTér

A KözBeszédben Ferencz Orsolya, a Polgári Demokraták társalapítója, volt űrkutatásért felelős miniszteri biztos, országgyűlési képviselő beszélget Kurucz Dániellel a jobboldal választási vereségéről, a Fidesz jövőjéről, a Tisza politikájáról és a közbeszéd állapotáról.
Ferencz Orsolya szerint az április 12-i választási vereséget nem lehet egyszerűen egy elveszített választásként értékelni. „A jobboldali közösség számára ez egy elképesztő méretű, szinte megsemmisítő kudarc volt. Ez jóval több annál, mint hogy választást lehet nyerni vagy veszíteni. Ennél sokkal nagyobb erejű és nagyobb üzenet volt a választópolgárok részéről” – fogalmaz.
A jobboldal jövőjéről szólva azt is megkérdőjelezi, hogy a jobboldal szükségszerűen azonos lenne a Fidesszel. Arra a felvetésre, hogy Orbán Viktor esetleg egyetlen jobboldali politikai erőben gondolkodik, úgy reagál: ennek igazságtartalmát a történelem fogja megmérni, a legutóbbi választási eredmény azonban szerinte „nagyon mást mutatott”.

A KözBeszédben Pitz Dániel, a Topik YouTube-csatorna alapítója beszélget Kurucz Dániellel politikai útjáról, a Fideszből való kiábrándulásáról, az elszámoltatás és a jogállamiság kérdéséről, valamint arról, milyen kihívásokkal szembesülhet a Tisza- kormány.
Pitz Dániel felidézi, hogy a Fidesz 2010-es kétharmados győzelméhez még komoly reményeket fűzött, kiábrándulása azonban már 2011-ben elkezdődött. Ennek egyik okaként az Alaptörvény és az új médiatörvény elfogadását említette.
„Abból már látszott, hogy itt egy elég erős kontroll kezd kiépülni” – fogalmaz. Az elszámoltatással kapcsolatban arra figyelmeztetett, hogy szerinte az elmúlt tizenhat év politikai megosztottsága olyan közhangulatot teremtett, amelyben sokan Orbán Viktor látványos felelősségre vonását várják.
„Az, hogy Orbán Viktort bilincsben vigyék el, szerintem egy nagyon-nagyon rossz narratíva” – mondja. Hangsúlyozza: Magyarország akkor lesz jogállam, ha egy esetleges bűncselekmény után a törvényeknek megfelelő jogi eljárás zajlik végig, és nem azért visznek el valakit bilincsben, „mert a közhangulat ezt kívánja”.

KözBeszédben Stier Gábor külpolitikai újságíró, elemző Moszkvatér főszerkesztője és Bendarzsevszkij Anton külpolitikai elemző, újságíró, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány szakmai igazgatója beszélget Kurucz Dániellel az orosz–ukrán háború lehetséges lezárásáról, Donald Trump diplomáciai mozgásteréről, Oroszország céljairól, valamint Európa biztonságpolitikai helyzetéről.
Stier Gábor továbbra is úgy látja, hogy Donald Trumpnak érdeke a háború intenzív szakaszának minél gyorsabb lezárása, az amerikai elnök mozgástere azonban szűkebbnek bizonyult a vártnál. Szerinte az Egyesült Államok diplomáciai aktivitása azért is erősödött fel, mert a konfliktus egyre intenzívebbé válik, és fennáll a veszélye annak, hogy kilép a regionális keretek közül. „Sok esélyt nem látok arra, hogy ez most nagyon rövid időn belül sikeres legyen” – fogalmaz.
Bendarzsevszkij Anton részben vitatja ezt az értékelést. Szerinte „gyakorlatilag mindenki érdekelt, sőt még az oroszok is érdekeltek a háború lezárásában, csak a feltételek a kérdés”. Úgy véli, Ukrajna és Európa a jelenlegi frontvonalak mentén elfogadna egy megállapodást, miközben Oroszország számára ennél többre van szükség. Stier ehhez kapcsolódva úgy fogalmaz: „Oroszország nem állhat meg a Donbasz nélkül.”

Mi volt Kötcsén? Aki válaszol: Dr. Hegedűs Baraba
Hegedűs Barbara az ELTE-n és a Corvinus Egyetemen szerzett diplomát nemzetközi tanulmányok alap-és mesterszakon, majd fél évig Granadában járt egyetemre, politológia szakra. Az NKE-n biztonságpolitikából doktorált.
2010 óta a Fidelitas tagja. 2014 és 2019 között Veszprémben volt önkormányzati képviselő, 2019-ben pedig a város alpolgármesterévé választották, amely pozíciót 2024-ig töltötte be.
2024. november 4-én az EP-képviselővé választása, miatt leköszönő Dömötör Csaba parlamenti mandátumát átvéve a magyar Országgyűlés tagja lett a Fidesz-KDNP színeiben. A 2026-os választáson listáról szerzett ismét mandátumot, jelenleg tagja az Országgyűlésben Európai Ügyek Bizottságának és a Nemzetbiztonsági Bizottságnak, valamint egyike a pártcsalád hét frakcióvezető-helyettesének.

A KözBeszédben Tóth Elizabeth, a Magyar Valóság oldal alapítója, a Dobbanjon Mozgalom elnöke beszélget Kurucz Dániellel arról, hogyan lett civilként közéleti tartalomkészítő, milyen tapasztalatokat szerzett korábban a Jobbik ifjúsági szervezetében, és hogyan gondolkodik ma a politikai kommunikációról és a közbeszéd állapotáról.
Tóth Elizabeth felidézi: 2012-ben barátaival alapították meg a Jobbik egyik ifjúsági tagozatát, amelynek tíz alapító tagja közül az egyik ő volt. Fiatalon – saját megfogalmazása szerint – hajlamos volt csak egyetlen nézőpontból szemlélni a politikát, később azonban több kérdésben is csalódott a pártban. „Ennyire befolyásolták a kommunikációjukkal, a cselekvéseikkel ezeket a fiatalokat (…) És nekik ez a hazaszeretet nem számított semmit. Ez nekik csak egy szlogen volt” – fogalmaz.
A jobboldali influenszer egy nagy bejelentésre és Magyar Péter hazugságainak leleplezésére is készül, de ezt mondja el a videóban ő maga! Iratkozz fel!

A KözBeszédben Sallai Róbert Benedek, természetvédelmi mérnök, volt LMP-s országgyűlési képviselő, Túrkeve polgármestere beszélget Kurucz Dániellel az aszályról, a vízgazdálkodásról és a tájhasználat átalakításának szükségességéről.
A beszélgetésben szóba kerül a magyar vízrendszer hibás működése, a termőföld szerepe, valamint az is, miért nem lehet kizárólag szektorális válaszokat adni a környezeti válságokra. Sallai Róbert Benedek szerint a magyar vízgazdálkodás alapvetően rossz logikára épül, mert a víz megtartása helyett annak gyors elvezetését szolgálja.
A beszélgetés során hangsúlyozza: az aszály mára olyan alapvető tájhasználati és gazdasági kérdéssé vált, amely túlmutat a szűken vett környezetvédelmen. „Jelen pillanatban nincs nagyobb kérdés annál, mint hogy meg tudunk-e maradni a Kárpát-medencében” – fogalmaz. Szerinte az, hogy sokféle válasz jelenik meg az atomenergiától a szélig.

A KözBeszédben Toroczkai László, a Mi Hazánk Mozgalom elnöke beszélget Kurucz Dániellel a Tisza-kormány első száz napjáról, a Mi Hazánk erősödéséről, a korrupcióellenes fellépésről, a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatalról, valamint arról, milyen szerepet szán pártjának a következő politikai időszakban.
Toroczkai László szerint a polgári Magyarország képviselete és a nemzeti tábor egyesítése ma kulcskérdés. Felidézi, hogy „Az egész nemzeti oldal együtt volt azon a rendezvényen, amit nagyon fiatalon, 23-24 évesen annak idején összehívtam.
Hangsúlyozza, továbbra is ugyanezt szeretné képviselni. „Azt gondolom, hogy semmit nem kell feladni az elveimből, viszont a teljes nemzeti tábort egyesíteni kell ahhoz, hogy meg tudjuk állítani ezt az iszonyatos pusztítást, ami előtt állunk.”
Toroczkai szerint Magyarországon kormányokon átívelően van jelen a politikai korrupció, amelyet meg kell állítani. Azonban úgy gondolja: ha a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal valóban a „luxizó politikusokat” és a „közpénzt kilapátoló politikai aktorokat” állítja meg, akkor van létjogosultsága.

A KözBeszédben Varga Márton, közéleti tartalomkészítő, vagyis Vekker úr beszélget Kurucz Dániellel a jobboldali online tér állapotáról, az értelmiség felelősségéről, a nemzeti minimumról, saját értékrendjéről, valamint arról, milyen jövője lehet a konzervatív közösségépítésnek és a jobboldali médiának.
Varga Márton szerint a közbeszéd ma végletes irányba tolódott, és ebben az értelmiségnek lenne felelőssége. Úgy látja, nem egyszerűen az lenne a feladat, hogy „visszahúzzák” az ingát, hanem hogy kijelöljék annak egészséges ívét. „Arra kellene törekednie az értelmiségnek, hogy ez az inga igyekezzen mindig egy rentábilis mutatót adni” – fogalmaz. Szerinte a magyar történelem nehéz időszakaiban, a felvilágosodástól a kiegyezésen át 1956-ig, az értelmiség vállaltan, pártosság nélkül tudott kiállni alapvető kérdésekben amellett, hogy mi a jó és mi a rossz, mi a helyes és mi a helytelen.

A KözBeszédben Kacsoh Dániel a Mandiner volt főszerkesztő-helyettese beszélget Kurucz Dániellel arról, milyen kérdéseket kell tisztáznia a jobboldalnak a következő időszakban, ha komolyan gondolja a politikai újrakezdést. Szóba kerül a lojalitás, a jobboldali identitás, az egészséges kritika szerepe, valamint az is, meddig tarthat ki a Tisza körül kialakult politikai show hatása.
Az interjúban Kacsoh Dániel jövőbeli tervei is előkerülnek. Szerinte a Mandiner által képviselt hangnak továbbra is van tere a magyar nyilvánosságban, sőt úgy látja, „mandiner ütötte lyuk” alakult ki, amelyet új csapatukkal szeretnének betölteni.

Szirmai Gergely videós, YouTuber, filmkritikus és világjáró a KözBeszéd vendége, ahol Meruk Marcellel beszélget az ADHD divattá válásáról, a mesterséges intelligencia szerepéről, a rövid és hosszú videós formátumok viszonyáról, az utazós tartalomgyártásról, valamint a múlt művészeti örökségének újraértelmezéséről.
Szirmai Gergely az öndiagnosztizált ADHD-t problémás jelenségnek tartja.: „Az öndiagnosztizált ADHD divatos. Az emberek agya szétszóródik a folyamatos dopaminturbulenciában, és keresik a megoldást, hogy vajon miért nem tudnak fókuszálni. Sokszor van egy felmerülő probléma, amit kezelni kell, de sokszor ez egy öndiagnosztizált jelző, amit az emberek szívesen aggatnak magukra, mert így mentesítik magukat a felelősség alól” – fogalmaz.