KözTér

🎉 2 ÉVES A KÖZTÉR! 🚀🔥
Két évvel ezelőtt elindítottuk a KözTér YouTube csatornát és a weboldalunkat, azóta pedig nem volt megállás!
🎙️ Az elmúlt 24 hónapban rengeteg minden történt:
• 1.210 riport, doku, élő;
• 34.194 reels videó;
• 148 podcast interjú;
• 20.600 Facebook követő.
 
🗣️ Több mint 200 izgalmas vendég fordult meg nálunk a legkülönbözőbb témákban és vitákban!
👁️ Többmilliós havi megtekintések!
👥 A YouTube közösségünk pedig elérte a 140.587 feliratkozót!
Köszönjük nektek a rengeteg kommentet, a megosztásokat és az elképesztő támogatást! Nélkületek a KözTér nem lenne az a nyitott és pörgős platform, ami ma.

A KözBeszéd vendége, Gulyás Virág újságíró aki, Kurucz Dániellel az amerikai és a magyar jobboldal közötti különbségekről, a konzervatív identitásról, Magyar Péter politikai stílusáról, a Trump-párhuzamról, valamint a közéleti szerepvállalásról beszélget.
Gulyás Virág saját politikai alapállásáról azt mondja:„Én mióta emlékszem, hogy politikával foglalkozom, konzervatív beállítottságú vagyok. Angol közegben inkább progresszív konzervatívnak hívom magam, ami nem ellentét, mert haladni kell a világgal”. Szerinte a kor változásait figyelembe kell venni, de az alapvető konzervatív értékek, például a nemzeti érzés, a szuverenitás, a család fogalma fontos és az, hogy legyen valami fogódzkodó az életben.
A beszélgetésben sor került Donald Trump, Orbán Viktor és Magyar Péter politikai kommunikációjának összevetésére is. Gulyás szerint ideológiai értelemben Trump és Orbán között van párhuzam, kommunikációs szempontból viszont inkább Magyar Péter próbálja a „magyar Trump” szerepét felvenni. Úgy látja, ez hosszabb távon nem működik. „Trump mögött van valami, Magyar Péter mögött nincs. Magyar Péter mögött és az arroganciája, valamint a kivagyisága mögött egy sértődöttség van és egy lufi” – mondja.

Hogyan hívjuk vissza az embereket a Mátrixból a valóságba? Éledhet-e még a klasszikus, önálló újságírás a közösségi média árnyékában?
📽️ A KözBeszéd legújabb adásában Dezse-Zelenka Dóra és Dezse Balázs veszik górcső alá a magyar nyilvánosság gyökeres átalakulását. Szó esik a közösségi média pusztító és építő erejéről, a jobboldali médatér jövőjéről, valamint a politikai skatulyákon túli önálló gondolkodásról.

A világbajnokság nemcsak gólokról, továbbjutásokról és vitatott bírói döntésekről szól, hanem arról is, miért képes a futball embereket, országokat és történeteket összekapcsolni.
A KözBeszéd vb-adásában Meruk Marcell műsorvezető Szőke Dániel humoristával beszélget arról, ki nyerheti meg az idei tornát, milyen szellemisége van a világbajnokságnak, mit jelent ma a technika szerepe a bíráskodásban, és miért tud egy-egy játékos vagy kapus története erősebben hatni, mint maga az eredmény.
A beszélgetésben a végső győztesre vonatkozó kérdésnél a spanyolok neve is előkerül: Szőke Dániel azt mondja, örülne, ha ők nyernék meg a világbajnokságot. Emellett szó esik az idei torna hangulatáról, a brazilokról, Dél-Afrikáról, valamint a ma esti Anglia–Argentína-elődöntőről is.

Összeomlás-kutatóként nem pánikot akar kelteni, hanem azt mondja: a valósággal való szembenézés nélkül nem lehet felkészülni arra, ami előttünk áll.
A KözBeszéd vendége Stumpf-Biró Balázs volt, a hazai mélyalkalmazkodás mozgalom legismertebb arca és a Cassandra Program társalapítója, aki szerint a globális polikrízis nem egyetlen válságot jelent, hanem egymást erősítő természeti, gazdasági és társadalmi folyamatok sorozatát.
A beszélgetés egyik központi témája a globális átlaghőmérséklet-emelkedés. Stumpf-Biró szerint a közbeszédben sokáig a másfél Celsius-fokos határ szerepelt bűvös számként, de ma már egyre inkább a 3, illetve 3,8 Celsius-fokos emelkedés válik reális forgatókönyvvé. Szerinte már 2 Celsius-fok felett elkezdhetnek szétesni azok a rendszerek, amelyekre a modern élet épül.
Stumpf-Biró szerint a probléma nem az, hogy a hőmérő mutat egy magasabb számot, hanem az, hogy a természeti rendszerek kiszámíthatatlan pályára állnak. A szélsőséges időjárási jelenségek egyre gyakoribbá és súlyosabbá válhatnak, ami nemcsak az infrastruktúrát, hanem a biztosítási, gazdasági és mezőgazdasági rendszereket is megrendítheti.

Az alaptörvény 17. módosításával kapcsolatban Pokol Béla, volt alkotmánybíró, egyetemi tanár elmondta a lehetséges kimeneteleket.
A legvalószínűbbnek azt gondolja, hogy miután július 13-án, hétfőn este az Országgyűlés megszavazza, Sulyok Tamás a rendelkezésére álló öt napon belül elküldi az Alkotmánybíróságnak előzetes normakontrollra az alaptörvény-módosítást, és úgynevezett abszurditási kifogást is hozzá fog küldeni.
Hogy ez mit jelent, az kiderül az interjúból, ami viszont egy fontos észrevétele volt Pokol Bélának, hogy lehet, hogy Magyar Péter túltolta a fenyegetőzést a Facebookon, amikor azt írta, hogy ha öt napon belül Sulyok Tamás nem írja alá az alaptörvény-módosítást, akkor megindítják a megfosztási eljárást, ami viszont Pokol Béla szerint kimeríti a 254-es BTK paragrafus tényállását, ami nem más, mint az alkotmányos rend megdöntése.
Ez pedig egy rendkívül súlyos bűncselekmény, ami közvádas, így a rendőrségen bárki tehet feljelentést.

Súlyos alkotmányos válság felé tartunk? A beszélgetésből kiderül, miért tartja Pokol Béla jogállami szempontból abszolút védhetetlennek a Sulyok Tamást érintő módosításokat, és miért gondolja úgy, hogy a képviselői mandátumok 12 (vagy akár 8) évre történő korlátozása valójában „lefejezi a demokráciát”.
De mi történik akkor, ha a tiszás parlamenti többség akarata ütközik az Alkotmánybírósággal? „Visíthat, tombolhat, mint a parlament ülésén ez az ember szokott, de nem tehet semmit” – fogalmaz a jogászprofesszor.
Ez az adás nem egy egyszerű közjogi vita: a tét a jogállamiság, a demokratikus fékek és az alkotmányos intézmények jövője.

A KözBeszéd legújabb adásában Horváth Tamás, a Magyar Jelen főszerkesztője és Incze Béla, az LH mozgalom vezetőségi tagja vitatják meg, mit jelent ma a nemzeti radikalizmus, és hogyan viszonyul a jobboldali értékrend a pártpolitikához.
Kiüresedett a nemzeti radikalizmus fogalma? Mi a baj a jobboldali média stílusával és a Vadhajtásokkal? Miért politikai lobbi a Pride? Az adásból kiderül, hogy a jobboldali közeg saját válságát miért nem csupán politikai, hanem kulturális és világnézeti kérdésként értelmezi.

Mai vendégünk: Hack Péter jogász, az ELTE emeritus professzora
Mai témáink:
🔹 1. A „lex Sulyok” és a független intézmények kiürítése Hack Péter szerint a köztársasági elnöki mandátum védelme a demokratikus rendszer alapköve: éppen azt szolgálja, hogy az államfőt ne lehessen pusztán aktuálpolitikai érdekek vagy viták alapján elmozdítani. Ha egy parlamenti kétharmad egyetlen mondattal, alaptörvény-módosítással megszüntetheti egy független közjogi szereplő mandátumát, azzal rendkívül veszélyes precedens jön létre. Ezután bármelyik intézményvezető kiszolgáltatottá válik, a rendszer pedig bábok működését kényszerítheti ki.
„Ha átmegy ez a javaslat, az új elnök minden reggel jó, ha megnézi, hogy nem indult-e el egy Facebook-szavazás arra, hogy őt mozdítsák el...”
🔹 2. Sulyok Tamás lehetőségei és a fenyegető alkotmányos válság A jogtudós szerint a jelenlegi államfő előtt több közjogi út is áll (aláírás, Alkotmánybírósághoz fordulás, visszaküldés az Országgyűlésnek), de bármelyiket választja, az rendkívüli helyzetet teremt. Hack kijelentette: ő maga nem örülne, ha úgy vonulna be a történelembe, mint aki aláírta a fékek és ellensúlyok rendszerének teljes felszámolását. Ráadásul, ha az Alkotmánybíróság összeférhetetlenség miatt megbénul és nem tud dönteni, az súlyos közjogi válsághoz vezethet.
🔹 3. Magyar Péter stratégiája: Sulyok Tamás politikai csapdában? Hack Péter elemzése szerint a Tisza Párt elnöke politikai szempontból sakk-matt helyzetbe hozta az államfőt. A folyamatos, nyilvános lemondásra való felszólítások miatt Sulyok Tamás már nem tudna úgy távozni a posztjáról, hogy az a saját, szuverén döntésének tűnjön – a lemondása most már a politikai nyomásgyakorlás győzelmét jelentené a közvélemény szemében.
🔹 4. Köztársaságielnök-casting: Szoboszlai Dominik neve is szóba került A szakértő úgy látja, a jövőben az államfő kiválasztásánál nem a közjogi alkalmasság, hanem a tiszta népszerűség lesz a döntő tényező – egy olyan arcot keresnek majd, akit a társadalom könnyen elfogad. Kurucz Dani felvetésére, miszerint ez alapján akár Szoboszlai Dominik is lehetne jelölt, Hack frappánsan reagált: a Liverpool sztárja „bolond lenne ezt elvállalni”, hiszen futballistaként egy hét alatt többet keres, mint köztársasági elnökként tíz év alatt.
🔹 5. „Életfogytiglan” a Tisza Párt miatt? – Ismeretlen arcok a politikában A beszélgetés végén Hack Péter rávilágított arra, hogy a Tisza Párt mögötti humán háttér és a képviselők személye a mai napig szinte teljesen ismeretlen a választók (és a szakma) számára. Ezt egy erős példával szemléltette:
„Ha tőlem megkérdezné valaki, hogy csak akkor mehetek ki ebből a szobából, ha felsorolok öt Tisza-képviselőt név szerint, akkor ez egy tényleges életfogytiglant eredményezne, mert egy nevet tudok igazából.”

A szociológia és a Társas Szocprobléma A KözBeszéd legújabb adásának vendége Magyar Péter (Peety), a Társas Szocprobléma YouTube-csatorna alapítója, aki a szociológiát a száraz statisztikák helyett egy tágabb, mindennapi szemüvegként mutatja be. Csatornájának célja, hogy a közbeszédben jelen lévő, de sokszor csak felszínesen tárgyalt társadalmi jelenségeket (mint pl. a véleménybuborékok) egy szinttel mélyebben, szociológiai oldalról vizsgálja meg. nála a társadalmi érzékenység, a rap és az online tartalomgyártás szorosan összekapcsolódik.
A magyar társadalom állapota és a politika Peety szerint a magyar társadalom mentális állapotát rendkívüli módon megviselte az elmúlt tíz év, amely összehasonlíthatatlan bármi korábbival. A politikai kommunikáció mára a magánszférától az online térig minden életszférát letarolt. Az ország annyira átpolitizált és megosztott lett, hogy a közjogi ügyeket is szinte lehetetlen a politikai oldalak logikáján kívül megítélni.