KözTér

Súlyos alkotmányos válság felé tartunk? A beszélgetésből kiderül, miért tartja Pokol Béla jogállami szempontból abszolút védhetetlennek a Sulyok Tamást érintő módosításokat, és miért gondolja úgy, hogy a képviselői mandátumok 12 (vagy akár 8) évre történő korlátozása valójában „lefejezi a demokráciát”.
De mi történik akkor, ha a tiszás parlamenti többség akarata ütközik az Alkotmánybírósággal? „Visíthat, tombolhat, mint a parlament ülésén ez az ember szokott, de nem tehet semmit” – fogalmaz a jogászprofesszor.
Ez az adás nem egy egyszerű közjogi vita: a tét a jogállamiság, a demokratikus fékek és az alkotmányos intézmények jövője.

A KözBeszéd legújabb adásában Horváth Tamás, a Magyar Jelen főszerkesztője és Incze Béla, az LH mozgalom vezetőségi tagja vitatják meg, mit jelent ma a nemzeti radikalizmus, és hogyan viszonyul a jobboldali értékrend a pártpolitikához.
Kiüresedett a nemzeti radikalizmus fogalma? Mi a baj a jobboldali média stílusával és a Vadhajtásokkal? Miért politikai lobbi a Pride? Az adásból kiderül, hogy a jobboldali közeg saját válságát miért nem csupán politikai, hanem kulturális és világnézeti kérdésként értelmezi.

Mai vendégünk: Hack Péter jogász, az ELTE emeritus professzora
Mai témáink:
🔹 1. A „lex Sulyok” és a független intézmények kiürítése Hack Péter szerint a köztársasági elnöki mandátum védelme a demokratikus rendszer alapköve: éppen azt szolgálja, hogy az államfőt ne lehessen pusztán aktuálpolitikai érdekek vagy viták alapján elmozdítani. Ha egy parlamenti kétharmad egyetlen mondattal, alaptörvény-módosítással megszüntetheti egy független közjogi szereplő mandátumát, azzal rendkívül veszélyes precedens jön létre. Ezután bármelyik intézményvezető kiszolgáltatottá válik, a rendszer pedig bábok működését kényszerítheti ki.
„Ha átmegy ez a javaslat, az új elnök minden reggel jó, ha megnézi, hogy nem indult-e el egy Facebook-szavazás arra, hogy őt mozdítsák el...”
🔹 2. Sulyok Tamás lehetőségei és a fenyegető alkotmányos válság A jogtudós szerint a jelenlegi államfő előtt több közjogi út is áll (aláírás, Alkotmánybírósághoz fordulás, visszaküldés az Országgyűlésnek), de bármelyiket választja, az rendkívüli helyzetet teremt. Hack kijelentette: ő maga nem örülne, ha úgy vonulna be a történelembe, mint aki aláírta a fékek és ellensúlyok rendszerének teljes felszámolását. Ráadásul, ha az Alkotmánybíróság összeférhetetlenség miatt megbénul és nem tud dönteni, az súlyos közjogi válsághoz vezethet.
🔹 3. Magyar Péter stratégiája: Sulyok Tamás politikai csapdában? Hack Péter elemzése szerint a Tisza Párt elnöke politikai szempontból sakk-matt helyzetbe hozta az államfőt. A folyamatos, nyilvános lemondásra való felszólítások miatt Sulyok Tamás már nem tudna úgy távozni a posztjáról, hogy az a saját, szuverén döntésének tűnjön – a lemondása most már a politikai nyomásgyakorlás győzelmét jelentené a közvélemény szemében.
🔹 4. Köztársaságielnök-casting: Szoboszlai Dominik neve is szóba került A szakértő úgy látja, a jövőben az államfő kiválasztásánál nem a közjogi alkalmasság, hanem a tiszta népszerűség lesz a döntő tényező – egy olyan arcot keresnek majd, akit a társadalom könnyen elfogad. Kurucz Dani felvetésére, miszerint ez alapján akár Szoboszlai Dominik is lehetne jelölt, Hack frappánsan reagált: a Liverpool sztárja „bolond lenne ezt elvállalni”, hiszen futballistaként egy hét alatt többet keres, mint köztársasági elnökként tíz év alatt.
🔹 5. „Életfogytiglan” a Tisza Párt miatt? – Ismeretlen arcok a politikában A beszélgetés végén Hack Péter rávilágított arra, hogy a Tisza Párt mögötti humán háttér és a képviselők személye a mai napig szinte teljesen ismeretlen a választók (és a szakma) számára. Ezt egy erős példával szemléltette:
„Ha tőlem megkérdezné valaki, hogy csak akkor mehetek ki ebből a szobából, ha felsorolok öt Tisza-képviselőt név szerint, akkor ez egy tényleges életfogytiglant eredményezne, mert egy nevet tudok igazából.”

A szociológia és a Társas Szocprobléma A KözBeszéd legújabb adásának vendége Magyar Péter (Peety), a Társas Szocprobléma YouTube-csatorna alapítója, aki a szociológiát a száraz statisztikák helyett egy tágabb, mindennapi szemüvegként mutatja be. Csatornájának célja, hogy a közbeszédben jelen lévő, de sokszor csak felszínesen tárgyalt társadalmi jelenségeket (mint pl. a véleménybuborékok) egy szinttel mélyebben, szociológiai oldalról vizsgálja meg. nála a társadalmi érzékenység, a rap és az online tartalomgyártás szorosan összekapcsolódik.
A magyar társadalom állapota és a politika Peety szerint a magyar társadalom mentális állapotát rendkívüli módon megviselte az elmúlt tíz év, amely összehasonlíthatatlan bármi korábbival. A politikai kommunikáció mára a magánszférától az online térig minden életszférát letarolt. Az ország annyira átpolitizált és megosztott lett, hogy a közjogi ügyeket is szinte lehetetlen a politikai oldalak logikáján kívül megítélni.

A KözBeszéd legfrissebb adásában Kálomista László, a Petőfi TV főszerkesztője ül kameránk elé, és kendőzetlen őszinteséggel beszél a közmédia belső működéséről, a feketelistákról, a kultúrpolitikáról és a saját karrierjéről.
Mi történt valójában a Petőfi TV-nél, amikor megváltozott az irányítás? Létezik-e az a bizonyos „listaosztály”, ahol eldöntik, ki léphet fel és ki nem? Kálomista László nyilatkozik a családi nevét ért támadásokról is – elárulva azt az abszurd pletykát is, amit a HVG terjesztett róla a múltban.

A volt miniszterelnök kendőzetlenül beszél a múlt legsúlyosabb tabuairól és saját politikai örökségéről is. Először hallhatjuk tőle a teljes igazságot a Románia nemzeti ünnepén történt, óriási vihart kavart Kempinskis koccintás hátteréről, miközben erdélyi származású politikusként beszél a Trianon jelentette valós traumákról. Végül drámai őszinteséggel vall a saját, 2004-es lemondásának kulisszatitkairól is: „Én nem a legjobb miniszterelnök voltam, én csak egy tisztességes ember voltam.”

„Nem lehet nem jogállami eszközökkel jogállamot építeni” – a KözBeszéd legújabb adásában Schiffer András ügyvéd, korábbi országgyűlési képviselő és Fodor Gábor volt SZDSZ-es miniszter elemezték a választás utáni legforróbb politikai és közjogi helyzetet.
Mi történt Sulyok Tamás köztársasági elnök körül? Hogyan értékelhető Magyar Péter stílusa, külföldi szereplése, és a politikai intézmények elleni támadásai? Helyreállítható-e a jogállam a jogállami keretek átlépésével? A stúdióban Schiffer András és Fodor Gábor ütköztették az álláspontjaikat Kurucz Dániel műsorában.

A KözBeszéd legújabb adásában Meruk Marcell egy olyan asztaltársaságot hozott össze, akiknek a hangjától egy komplett generáció kapott kedvet suli után tévét nézni a házírás helyett! Vendégünk Miskovits Márton és Bártfalvi Sándor (Sanyóca), akikkel fejest ugrunk a legendás VIVA-korszakba, de nem udvarias PR-dumákkal, hanem brutális őszinteséggel, rengeteg röhögéssel, öniróniával és eddig sosem hallott sztorikkal.
Vajon tényleg a VIVA volt az utolsó bástyája a valódi magyar sztárkultusznak, amikor a rajongók még a stúdió előtt sátraztak? Hogyan hozta vissza ezt a fajta őrületet Azahriah vagy a Pogány Induló? Miért hitte mindenki Marciról, hogy „aranykanállal a szájában született”, miközben egy zuglói panelból küzdötte fel magát?
Kiderül az is, miért „szétk*rja az agyunkat” a TikTok a 12 másodperces figyelmi idejével a Dallas vagy a Dragon Ball korához képest, és hogy miért jelzésértékű a tévézés halálára nézve az, ha Friderikusz talkshow-ját ma már alig nézik 300 ezren.

A ‪@MandinerTV‬ -ből nemrég távozott Móna Márk és Hoppál Hunor, a ‪@Különutas‬ alapítói ültek be a ‪@kozterhungary‬ stúdiójába egy vágatlan, szűretlen beszélgetésre. Miért döntöttek a felmondás mellett 2026-ban, közvetlenül a politikai tektonikus mozgások után? Ki a felelős a ‪@fidesz_hu‬ szavazatvesztéséért, és miért tartják a ‪@TISZAhivatalos‬ Pártot egyfajta „Fidesz 2.0”-nak?
Kitálalás a kulisszák mögül: Csák János kulturális minisztersége, Rost Andrea tiszássá válásának valódi oka, a kegyelmi ügy lezáratlansága (a magyar „Kennedy-rejtély”), és a Z-generáció elmagányosodása.
Légy részese a kávéházi hangulatú polgári vitának – hallgasd meg a teljes adást!

A KözBeszéd legújabb adásában Skrabski Fruzsina dokumentumfilmes, újságíró, a Három Királyfi, Három Királylány Mozgalom vezetője beszél tabuk nélkül a jobboldal morális válságáról, a kegyelmi botrány hátteréről és Magyar Péter felemelkedéséről.
„Már nem Magyar Köztársaság vagyunk, hanem Magyar Népszínház!” 🎭