KözTér

„Tájékozatlan hülyegyerekek osztják az észt!” – Gajdics vs. Kóczián | KözBeszéd #014

Propaganda jobbról, kritika balról – két markáns nézőpont, egy izgalmas vita!
A politikai PR és a tényalapú újságírás közötti határvonal élesebben kijelölhető, mint valaha – legalábbis Kóczián Péter újságíró szerint. Ezzel szemben Gajdics Ottó, újságíró és közéleti véleményformáló úgy véli, hogy nem populista az, aki a választóinak kedvező politikai üzeneteket fogalmaz meg. Szerinte, ha a kormánypárti álláspont propaganda, akkor a "kormánybuktató" álláspont is az.
Hallgasd meg, ahogy Gajdics Ottó és Kóczián Péter 20 év után ismét szemtől szemben ütközteti nézeteit! Visszatekintenek a 2004-es interjúra, amely Kóczián távozásához vezetett a Hír TV-től, és újra vitáznak a magyar politika és újságírás helyzetéről.

„Ápolók leszünk a brüsszeli bolondok házában” - Ökrös Oszkár I Közbeszéd #013

Ökrös Oszkár azért tért haza Brüsszelből, mert fontosnak tartotta, hogy gyermekeit magyar iskolában nevelje. Jelenleg az agrárdiplomáciában tevékenykedik, ahol a magyar élelmiszerek exportjának és minőségének támogatása áll a középpontban. Meggyőződése, hogy az európai politikában nem csupán egy "buborék" létezik. Bár pályafutása során soha nem tapasztalt megkülönböztetést sem a politikában, sem azon kívül, ennek oka nem a szociális érzéketlenség. Szerinte a származás legjobb indikátora a név lehet – legyen szó zsidó vagy cigány névről.
Dr. Ökrös Oszkár, jogász, politikus, államtitkár és zeneszerető, a KözBeszéd adásában!

„A végén már Tesco futár voltam” - Takács Zoltán Jappán | Közbeszéd #012

Semmilyen hangszeren nem játszom” – állítja szerényen, mégis a hazai zenei világ egyik megkerülhetetlen alakja. Takács Zoltán Jappán, a Soerii & Poolek és a Heaven Street Seven zenésze, billentyűse, hangmérnöke és producere mindent megtett már a zenei életben, még ha mindig is a háttérből figyelte a történéseket.
Pályafutása kezdetén tolmácsnak készült, sőt, a pantomim is megfordult a fejében. Később mégis a zeneipar vizeire evezett, és ott maradt, miközben egy-egy dokumentumfilm zenéjébe is besegített. A pandémia sem állította meg: ha kellett, futárként dolgozott, hogy átvészelje a nehéz időket.
Somló Tamáshoz hasonlítják, de ő sosem tartotta magát "zenebohócnak", hiszen – saját bevallása szerint – semmilyen hangszeren nem játszik, legalábbis formális zenei képzettsége nincs. Ennek ellenére a hazai zenei világ "politológusa": ha egy zenésznek tanácsra van szüksége, biztosan hozzá fordul.
Tarts velünk a KözBeszéd következő adásában, ahol Takács Zoltán Jappán mesél zenei útjáról, háttérbe húzódó, mégis központi szerepéről a magyar zenei életben!

“Művésznek lenni kockázatos dolog” - Szőke Gábor Miklós I Közbeszéd #011

Alkotásaival meglepi és elgondolkodtatja a világot. Szőke Gábor Miklós szobrászművész a hétköznapi anyagokból – legyen az fa, fém, vagy bármi, amit talál – lélegzetelállító műveket alkot, mindegyik saját, különleges üzenetet hordoz.
Az "Erkölcs, erő, egyetértés" jelmondat jegyében készült az egyik legismertebb műve, Európa egyik legnagyobb madárszobra: a Fradi-sas. Ha Budapest utcáin jársz, nehéz elkerülni a munkáit – legyen az a Dante őrei vagy a Trófea szarvasbikája –, mert ezek a művek megállásra késztetnek.
Szőke nem fél a kritikától, maga is gyakran újragondolja műveit, de úgy érzi, hogy sokszor politikai színezettel bírnak a vélemények. Szerény természete és a monumentalitás közti kontraszt azonban egyedi atmoszférát teremt művészetében.
Fő inspirációja a környezettudatosság és a hulladékok újrafelhasználása, munkássága e szemlélet köré épül. Leginkább párja, Berta – aki művésztársa és életének fontos része – és édesanyja véleménye számít neki igazán.
Tarts velünk a KözBeszéd mai adásában, ahol Szőke Gábor Miklós monumentalitásba csomagolt művészete kerül reflektorfénybe!

„Kemény marketingesek lehetnek Fletónál” - Lil Frakk | KözBeszéd #010 [CENSORED]

Lil Frakkot az a dala tette fel a térképre, amiben a DK elnökének üzen - a DK elnöke pedig karácsonyi kalendáriumba foglaltatta a zenész alkotását. Lil Frakk szerint minden politika. Állítja: ezt a saját bőrén tapasztalta a Színház és Filmművészeti Egyetem átalakításánál.. Kiábrándult a közéletből, a politikából, szövegei mégis üzennek.
Vidnyánszky Attila legfőbb bűne, hogy elvállalta a feladatot. Nem kormánypárti és nem ellenzéki vezetőt kellett volna kinevezni: „senkit” nem kellett volna az egyetem kuratóriumának élére tenni. A korábbi megbízott rektor, Upor László jól végezte a dolgát, maradhatott volna.
Távol állnak tőle a Fideszesek, de nem is kap belőlük sokat a hétköznapokban. A párbeszédben hisz, a köztévét is megreformálná, mégsem nem látja magát tévés vezetői pozícióban.
A szakmája, – a zenésztársadalom, – azon belül is a saját generációja összetart. A kereskedelmi tv-k viszont sok kárt okoznak. A tehetségkutatók azt ígérik, hogy a következő csillagot hozzák el. Ezt elhitetik mindenkivel, miközben csak illúziót táplálnak. Nem a zenéről szólnak, és nem a valódi karakterekről.
Info: Lil Frakk managementje miatt a zenéit sajnos nem tudjuk közzétenni, de mindenkinek ajánljuk, hogy hallgassa meg, mert érdemes! 😉

"Ne focizzon, aki nem tud röhögni" - Szabó Levente Zsolt (TrollFoci) | Közbeszéd #009

Hogy mennyire lehet a focit majmolni? Egy ízig-vérig drukker, aki mérnöki analitikával ismeri a fociaktualistásokat, és nem fél véleményét megosztani, sőt mások véleményét is megkérdezni.
A legnépszerűbb magyarfutball-tematikájú műsorát vezeti kollégáival együtt. Több, mint 73 ezer feliratkozóval a hazai vármegyei bajnokságok és persze a nemzetközifoci-történések vezető online műsora lett.
A TrollFoci alapítója, Szabó Levente Zsolt az élő példája az organikus tartalmakon alapuló ismertségnek. Kitartó tartalomgyártó, poéngyáros, mémgyáros, aki azt vallja: “a humornak és az intelligenciának össze kell jönnie”.
“Aki nem bírja a vicces dolgokat, az azonnal hagyja abba a focit!”

"Nem akarok noÁr lenni" - Sára Gergely "Gege" | Közbeszéd #008 [CENSORED]

A polgári munkáját azért tartotta meg, hogy a zenélésben szabad legyen. 6363 nem kerüli a közéleti ügyeket a dalaiban, de kerüli a kinyilatkoztatást. „Nem vagyok és nem is akarok NoÁr lenni” – mondja.
Egyedi hangon kell szólni. A mai fősodratú előadók viszont ennek hiányában szinte lecserélhetőek. Azért tudnak ennyire népszerűek lenni, mert a produktum nem igényli a megértést. A mesterséges intelligencia át is veheti a helyüket.
Vallja: ha nincs irodalmi jártasságod, - vagy ennek hiányában nem vagy nagyon tehetséges - akkor nehéz betörni. Cseh Tamás számai, Bereményi szövegei ugyanúgy ott vannak a dalaiban, bár követőtábora talán azt sem tudja, ki volt Cseh Tamás.
Sára Gergely menő irodalomtanár - ha valaki, akkor ő érti a diáknyelvet, de talán a diáklelket is. Szó szerint! Nyelvművelő rapper, költő, slammer néha már-már trapper.
 
Info: Gege managementje miatt a zenéit sajnos nem tudjuk közzétenni, de mindenkinek ajánljuk, hogy hallgassa meg, ugyanis a kortárs magyar zene egyik legnagyobb előadójának legjobb számai!

"Lendvai Ildikó nem vállalt velem vitát" - Szili Katalin | Közbeszéd #007

„Szocialistaként olyat követeltem az MSZP-től, amik ők soha nem tudtak lenni” Szili Katalin háttérember volt az előtérben, ott volt 2004-ben, amikor házelnökként a televízióból tudta meg, hogy pártja szerint mit kell(ene) képviselnie a kettős állampolgárságról szóló népszavazáson. Ezért ajánlott inkább lelkiismereti szavazást mindenkinek.
Ott volt 2006-ban, amikor házelnökként „kapott egy telefont,” hogy nem kell(ene) megegyezésre törekedni a parlamenti pártok között, nem kell(ene) közösen felhívni a társadalom figyelmét a nyugalom és béke fontosságára. A „kiszivárogtató” vádjával jó pénzt lehet keresni – mondja – mivel az őt körüllengő belső ellenzékiségi toposz ráirányította a figyelmet 2006-ban. Az akkori, kormánypárti belső vizsgálat eredményét nem akarták nyilvánosságra hozni, mert abba – Lendvai Ildikó szerint – belebukna a párt. (Itt az időt egyeztetni kéne, belebukott volna)
A történelem szolgáltat igazságot? Szili Katalin 2009-ben még szocialistaként lépett hátrébb, hogy segítsen újra társadalmi bázist építeni az MSZP-nek. Trükkös módon maradt le a köztársasági elnökké választásról. Ma békepárti kereszténydemokrata, egy valódi baloldali, a nemzetpolitika szolgálatában, akivel Lendvai Ildikó nem vállalt vitát. Mindemellett családanya és szívesen osztja meg kedvenc zenéit itt a KözBeszédben.

“Nagyon is elégedett vagyok”- Pion István az abuzáltakért vívott küzdelméről | KözBeszéd #006

Pion István több mint hat évig járta a tárgyalótermeket, míg kimondták az igazát. Nem hisz a történetek végében, az abúzus elleni küzdelmében viszont elégedett az eredménnyel. A gyermekek sérelmére elkövetett visszaélésekben nem csak a tett, hanem a hatalommal való visszaélés is üldözendő. Történetét slamben mondta el, de a közönség nem értette, mi történik a színpadon. A Pesti Hírlaptól egy címlap botrány miatt jött el, az Óbudai újságnál viszont olyan címlapot ír, amilyet akar. Nem az újságíró fontos, hanem az ügy, ami rajta keresztül megy. A magyar kultúra nem a politikai beágyazottságtól függ. Ezt vallja Pion István, költő, slammer, újságíró, szerkesztő. Nem nyer pályázati pénzeket, nem tolja a pénzeket vállalkozások között, de időt és fáradtságot nem kímélve dolgozik az ügyein. Több forrást, több megengedést, több bátorságot vár el!
Sokrétűségének köszönhetően igazán változatos témákban merültünk el vele. A KözBeszédben őszintén válaszol életútjáról és ezúttal nem slam poetry-ben szavalja el. Beszélünk a versekről és a nyelvvel való kapcsolatáról, gyermekkori traumákról, jelenlegi munkájáról, politikáról, jogról és a hatalommal való visszaélésről.

Fidelitas koncert, Momentumos közönség - Renge Zsolt VS Bedő Dávid | KözBeszéd #005

Látszólag nincs közös pontja annak, amit a világról gondolnak, de azért mi mégis megpróbáltuk kideríteni, vajon mi az amiben egyetértenek. Vitának indult, de megtaláltuk a közös nevezőt Bedő Dávid a Momentum frakcióvezetője és Renge Zsolt, a Fidelitas budapesti elnöke között.
„A külhoniak 90 százaléka nem ránk szavaz, de kell nekik az állampolgárság” Bedő Dávid korábban nemet mondott a határon túliak anyaországi jogaira, de állítása szerint éppen a Momentumban változott meg a véleménye. A liberális politikus szerint a közéletről való tájékoztatás fontos a középiskolában, mert ez meghatározza, hogy később mennyire fognak részt venni a közéletben. Az egyetemi hallgatókat ma fű alatt akarják befolyásolni, ami Renge Zsolt, a Fidelitas budapesti elnöke szerint tévút. Az amerikai példát jónak tartják, ahol a felsőfokú oktatásnak része a közéleti aktivitás. Egyetértenek abban, hogy a politikára és a közéletre már az oktatásban több hangsúlyt kellene fektetni, de mindketten másképp tennék. A lázadásról mást gondolnak. Van, aki konzervatívként lázad, a túltolt gender-lobbit, az európai népességcserét kárhoztatja. Az ellenzéki politizálás lélekölő. A Momentum úgy kezdte, mint most Magyar Péter. De mi maradt a lendületből? És mi lesz Magyar Péter lendületével?